A PUNCIVADÁSZ – NICK CAVE: BUNNY MUNRO HALÁLA
2010-06-20 — kritika (-) - irodalom — A szerző adatlapja: Szekeres Szabolcs
Ahogy mondani szokás, ahány regény, annyi elmélet. Elméletileg mindegyikünk tudja, hogy mi kell a XXI. század elején egy jó regényhez, holott a próza az a műfaj, amelynek a kritériumai a legkönnyebben változnak. Nézzük tehát: általában elvárható az izgalmas, könnyen követhető cselekmény, az élettel teli szituációk, a szerelmi bonyodalom, ha ez nincs, jó az ágyjelenet is, és persze az sem hátrány, ha a cím megragad az olvasó fülében. Mindenesetre, aki korunk regényétől nem vár sokat, nem is fog nagyot csalódni.
Nick Cave Bunny Munro halála című könyve megfelel a fenti kívánalmaknak, mégis csalódást érzünk, miután befejezzük az olvasást. A regény sokat ígér, de kevés az, amit végül nyújtani tud. Az ausztrál származású Cave elsősorban rockzenészként ismert hazánkban. A Nick Cave and the Bad Seeds zenekar melankolikus balladái, a dalok ötletes hangszerelése nálunk is népes rajongótábort szereztek a hosszú, fekete sörényű énekesnek. Vélhetően kevesen vannak, akik nem hallották a Kylie Minogue-gal közösen énekelt Where the Wild Roses Grow című dalt. A Bunny Munro halála balladai hangvételű szöveg, de inkább a középkori moralitásjáték hagyományai felől közelíthető meg. A címszereplő, az „akárki” az emberi lét 3 nagy korszakának attribútumait magában foglaló személyiség, a nagyapa, az apa és a fiú tulajdonságait egyszerre hordozza. Ők hárman külön szereplőkként is megjelennek, de valójában egy életút különböző állomásait jelképezik. A halálra készülő embert ezúttal nem tulajdonságok allegóriái kísérik el utolsó útjára, hanem nők tucatjai. A jóság, a szeretet, az együttérzés, vagy éppen Bach passiói helyett hol könnyebben, hol nehezebben nedvesedő puncik veszik körül hősünket. Valóságos puncierdő ez, ahonnan nem találja a kiutat sem az olvasó, sem az író.
Bunny Munro kozmetikumokkal kereskedő utazóügynök, aki mindegyik útjába kerülő nőt magáévá teszi. Ezzel még nem is lenne semmi gond, de elkövet egy hatalmas hibát: megnősül, és hamarosan gyermeke születik. A depresszióra hajlamos feleség öngyilkosságot követ el, így Bunny a kilencéves kisfiúval magára marad. A tulajdonképpeni történet innen kezdődik. Főhősünk kényszeresen dugni akar, hol Kylie Minogue, hol Avril Lavigne hüvelyét képzelve maga elé. Ha szorong, beül a kocsijába és kiveri magának, jobban mondva beleélvez abba a sokat használt zokniba, amelyet direkt e célra tart az anyósülés alatt. Magával viszi utolsó üzleti útjára a fiát is, mondván megmutatja neki az élet csínját-bínját. Közös odüsszeiájuk során számos kalandot élnek át autóban és mocskos motelszobákban, mígnem a 28. fejezetben egy feledhetetlen családi idill keretében találkozik a három főszereplő. A haldokló nagypapa pornófilmnézés közben löttyedt farkát markolássza, közben bőszen köpködi a váladékot gyanús tisztaságú zsebkendőjébe, a nappaliban hanyatt vágódó apa hullarészeg, a kisfiú pedig végleg kiábrándul a felnőttek világából.
Sajnos a szereplők végig karikatúrák maradnak: a férfiak kefélni akarnak és isznak, a nők pedig valahogy elviselik, hogy élvezeti cikkek. A gyengébbik nem képviselőit is el lehetne adni a piacon, akárcsak az ügynök szépészeti áruit. Nem sikerül szimbolikus régiókba emelni a történetet, még a beszélőnevek (Bunny, River) sem segítenek ezen. Úgy tűnik, a legfiatalabb Munro jól eltalált karaktere miatt azonban érdemes volt megírni a regényt. Kérdés, hogy mi lesz belőle; hasonló svihák, mint ősei, vagy egészen más pályát szán neki a sors. A mű világából kiindulva inkább az előbbi a valószínű. A legtöbb fejezet két, jól elkülönített részből áll, a hosszabbik az apa szempontjából meséli a történetet, a rövidebb a kisfiú nézőpontját érvényesíti. Egyik narrátor sem omnipotens, a megszűrt információk jótékonyan lendítik előre a cselekményt. Azok a szövegrészek a humorosak, ahol a két látásmód érinti egymást. Ilyen például a 27. fejezet, amelyben az apának letolt nadrággal kell menekülni, mert előtte megdugott egy bedrogozott lányt.
A hátsó borítón található ajánlás szerint Cormac McCarthy-t, Franz Kafká-t és Benny Hill-t tisztelhetjük elődökként. Nos, üzleti szempontból bizonyára jó ötlet e szerzőket feltüntetni, sőt, az angol komikus burleszkjeleneteit idéző szituációt még csak-csak találunk a regényben. Kafka szellemisége azonban igen messze elkerüli ezt a szöveget. Az utószóban a szerző köszönetet mond, és elnézést kér Kylie Minogue-tól és Avril Lavigne-től, pontosabban az énekesnők sokat emlegetett hüvelyétől. Nos, van is miért, de nem a blaszfémia a bántó, ha egyáltalán szentségtörésnek lehet érezni a vaginák felemlegetését, hanem inkább az, hogy a regény sikeredett gyengére.
Nick Cave: Bunny Munro halála.
Fordította: Polyák Béla
Cartaphilus, Budapest, 2009.
Kapcsolódó cikkek:
hozzászólok
Yeats Triptichon a Crescendo társulat előadásában
Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.
GONDOLATOK EGY DOBRÁDY LEMEZ KAPCSÁN
Fölmerül a kérdés, mennyire lehet értékes egy szórakoztatásra, de legfőképpen pénzbányászásra szánt ...
Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 39
FELFORGATÓ MŰVÉSZET A TRAFÓBAN
Néhány művészet nemcsak saját magáért jött létre. Néhány műalkotást a politika teremtett, hogy tiltakozzon, hogy ...
Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0
A KIVÁGOTT NYELVŰ ÖSSZEESKÜVŐ ÉS A CSUHÁS, SASLIKKAL A KEZÉBEN - MUSZORGSZKIJ: BORISZ GODUNOV
A Borisz Godunov nem kínál könnyen befogadható színházi élményt. Muszorgszkij műve nem felel meg azoknak a sokszor ki nem ...
Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0

