TÖRTÉNELMI LECKE KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK – OPERAHÁZ: NAPFOGYATKOZÁS

2009-12-03 — recenzió - színház — A szerző adatlapja: Szekeres Szabolcs

Rendhagyó módon kezdődik a Magyar Állami Operaház Napfogyatkozás című előadása. Mielőtt felmenne a függöny, megjelenik a színpadon Kovalik Balázs rendező és elmondja, hogy vírus támadta meg a főszereplőt, illetve a torkát, ezért mikroport segítségével tudják csak megtartani a premiert, a kellemetlenségekért pedig előre is elnézést kér. Nem csak ez a rendhagyó azonban a Németországban élő Sári József zenedrámájának magyarországi ősbemutatóján.

Az Elisabeth Gutjahr által írt szövegkönyv középpontjában Arthur Koestler magyar származású író, társadalomfilozófus és polihisztor életútjának sorsdöntő eseményei állnak. Ám az előadás nem a Sötétség délben című regény szerzőjéről szól, hanem a történelem embert próbáló, és sokszor deformáló hatásáról. A XX. század bebizonyította azt, hogy az ideológiák mentén nem oldhatók meg a társadalom alapvető problémái. A kommunizmus, a fasizmus, és a demokráciák különböző fajtái nem jelentettek gyógyírt, ám tagadhatatlan visszásságai ellenére még mindig az utóbbi áll a legközelebb a józan gondolkodáshoz. Erről az ideológiai csődről szól Kovalik Balázs rendezése.

Az 1905-ben született Koestler életének csomópontjai azért alkalmasak zenedráma alapanyagául, mert minden sorsfordító történelmi eseményhez valamilyen módon kapcsolódik élete és munkássága. Az Osztrák-Magyar Monarchia polgáraként látta meg a napvilágot, tudósított a spanyol polgárháborúról, a második világháború elején a francia hatóságok, vélhetően kommunista múltja miatt, internálták, később börtönbe került. Mindeközben élt emigrációban, a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt. A darab nem mellőzi Koestler magánéletének egyes fordulatait sem: a történelmi események mellett rémálmokból, víziókból áll a cselekmény.

A látványvilág domináns összetevője a kék szín, és különböző árnyalatai: az ultramarintól a vízkéken át a sötét, depresszív kékig. A tömegjelenetekben Angelika Hörner jelmeztervező imponáló magabiztossággal emeli ki a dramaturgia szempontjából fontosabb figurákat egy-egy kék nyakkendővel, sállal, inggel. A háttérvilágítást szintén ezek az árnyalatok uralják. Horgas Péter monumentális, törtfehér díszletelemei az ember kiszolgáltatottságát és törékenységét hangsúlyozzák. A könnyen mozgatható, téglalap alakú keretekből hamar kieshetnek figurák, ahogyan a történelem forgószele is hamar átsöpör rajtuk.

Perencz Béla szuggesztív Arthur Koestler-je végig színpadon van, hol újra átéli élete eseményeit, hol szemtanúként van jelen. Színpadi jelenlétének akkor is súlya van, ha látszólag nem csinál semmit, csak néz. Nem kevés ez egy operaénekestől. Az ének és a karakterépítés az operák esetében mindig komoly vitákat válthat ki, mert harmóniája nem mindig valósul meg. A drámai helyzetek inkább a hazai dalszínházakban szokatlan dokumentarista elemeknek (filmbejátszás, szövegvetítés), és a vizuális metaforáknak köszönhetők, semmint az éneknek. Nem kínál igazán kiemelkedő áriákat a darab, az igazi hatás a tömegjelenetekben, valamint a hang- és fényeffektusok átgondolt alkalmazásában rejlik. A legmegkapóbb jelenetben József Attila Dunánál című versének képi megjelenítését látjuk. Minden magyarul beszélő számára ismerős a helyzet: a költő ül a rakodópart alsó kövén és nézi, ahogy úszik a dinnyehéj. Magyarul énekelnek a szereplők, vélhetően ezért nem feliratozzák a szöveget. Jelen sorok írója azonban a 20. sorban ült, ezért a szöveg javarészét nem értette. A szituációk jobbára így is követhetők voltak, de érdemes lenne elgondolkodni a feliratozáson.

Remélhetőleg Kovalik Balázs gondolatgazdag, gyönyörűen szcenírozott előadása megnyitja az utat Sári József operája előtt, és más hazai teátrumok is a műsorokra tűzik a Napfogyatkozást.

Az írás a 2009. november 28-ai előadás alapján készült.

Sári József: Napfogyatkozás
Magyar Állami Operaház

Rendező: Kovalik Balázs
Szövegíró: Elisabeth Gutjahr
Fordító: Csákovics Lajos
Karmester: Hamar Zsolt
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Angelika Höckner
Szereplők: Perencz Béla, Tassonyi Balázs/Sapszon Gergely, Palerdi András, Geiger Lajos, Nyári Zoltán, Kiss Tivadar, Gábor Géza, Tóth János, Hajnóczy Júlia, Schöck Atala, Kovács Annamária, Fodor Gabriella, Szüle Tamás, Szolnoki Apollónia, Váradi Zita, Asztalos Bence, Gémes Katalin, Cser Krisztián, Sánta Jolán, Clementis Tamás

hozzászólok

Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.

PLACCC: PLAKÁTSIKER ÉS NAGYVÁROSI KALANDOZÁS

Bár még javában tombol a nyár, a PLACCC Fesztivál alkotói nem tétlenkednek. A csapat grafikusa komoly szakmai elismer ...

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0

KULTLÖVÉS A SZEMLÉN - "GYERMEKKORBAN ÁTÉLT TRAUMÁKRÓL BESZÉLÜNK."

41. Magyar Filmszemle. Stop. Breier Ádám. Stop. Catherine magánélete. Stop. Videointerjú: ITT.

Kapcsolódó cikkek: 6
Hozzászólások: 0

VÉRSZAGRA GYŰL - ENGEDJ BE!

Korunk vérszívója nem fényűző kastélyban, hanem lakótelepen él, nyikorgó koporsó helyett fürdőkádban alussza át a nappalt, s ...

Kapcsolódó cikkek: 1
Hozzászólások: 2