SORSISTENNŐ A PÁHOLYBAN – KARINTHY SZÍNHÁZ: BÜSZKESÉG ÉS BALÍTÉLET
2009-11-30 — recenzió - színház — A szerző adatlapja: Szekeres Szabolcs
A görög tragédiákban a hősök a végzet ellen küzdenek, jobbára sikertelenül. A hős a jós szava ellenére cselekszik, cselezni próbál, de minden hiába, mert végzetét nem kerülheti el. Egy Jane Austen által írt regényben az elkerülhetetlen a házasság képében leselkedik mindkét nem képviselőire. Ebben a világban illetlen dolog, ha a férfi nem nős; míg a nő esetében egzisztenciális követelmény, hogy mielőbb és minél jobban menjen férjhez.
A Büszkeség és balítélet-ből hű képet kapunk a XIX. századi Anglia társasági életéről, a bálokról, amelyeken eldőlt, hogy melyik lány melyik arisztokratának lesz a felesége, nem beszélve a felső tízezer sznobizmusáról, amely szintén hangsúlyos a cselekményben. De vajon miért lehet mindez érdekes számunkra manapság? Talán az erőfeszítés, ahogyan a szereplők próbálnak megfelelni saját koruk szigorú, íratlan szabályainak, és az ezt kísérő irónia lehet vonzó korunk nézője számára. A Karinthy Színház humort sem nélkülöző előadása alapvetően megfelel az elvárásoknak.

Karinthy Márton rendező Büszkeség és balítélet-e egy hierarchizált világot mutat, melynek a házassági tervek szövögetése csupán a felszíne. Az uniformizált társasági élet mögött felsejlő sorsokat azonban nem mindig tudja az előadás megmutatni. Persze, istenkísértés egy parányi színpadon sok szereplőt felvonultató, sok helyszínváltást igénylő darabot színpadra állítani.
A stilizált mozgások például a báli jelenetben, vagy a társasági összejövetelek esetében a technikai körülmények miatt adottak. Azonban az átélésre alapuló színészi játékra mindez nem sok hatással van: a feszültség érezhető a kétféle játékmód ütközése miatt, s ez többször is zökkenőkhöz vezet. Karinthy Márton, nem először pályafutása során, a színház a színházban szituációt működteti. Mindezt szerencsésebb kézzel teszi, mint a tavaly bemutatott Tanner John házassága című darabban, ahol a cselekményszintek többször egymásba folytak, és emiatt nehezen követhetővé váltak. Ebbe belejátszhat az is, hogy az Austen-regény adaptációja egyszerűbb szerkezetű.

A humort leginkább Mertz Tibor Mr. Bennet-je hangsúlyozza. A színész sikerrel aknázza ki a lehetőségeket a felesége, a leányai, és a családi gondok elől hol a méhészetbe, hol a lepkéi közé menekülő apa szerepében. Oberfrank Pál Fritzwilliam Darcy-ként nincs irigylésre méltó helyzetben, a nálunk is nagy, jobbára hölgyekből álló rajongótáborral rendelkező Colin Firth filmbeli remeklése után. Oberfrank nehezen találja az átmenetet a merev, érzelmeit kimutatni nem tudó férfi és a heves vérmérsékletű szerelmes között, és inkább az utóbbi szerepkörben mozog otthonosan. Kéri Kitty Elizabethje kezdetben semmivel sem komolyabb, érettebb, mint testvérei, és később is szűk érzelmi regiszterben mozog. Venczel Vera elbűvölő Lady Catherine de Bourgh szerepében. Minden mondatának, közbevetésének, mozdulatának súlya van. Fekete selyemruhájában, bottal a kezében vékony, szeretnivaló kobold, és joviális intrikus egyszerre. Külön páholya van, ahonna sorsistennőként fonja a történet fonalát, mígnem a legnagyobb erő, a szerelem előtt, még a párkának is fejet kell hajtania.
A Karinthy Színház legutóbbi bemutatója nemcsak a film és/vagy a regény rajongóinak számára lehet érdekes produktum, hanem az egyszerűen kikapcsolódni vágyóknak is kellemes szórakozást jelenthet.
Az írás a 2009. november 27-i előadás alapján született.
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Karinthy Színház
Szenczi Miklós fordítását színpadra alkalmazta: Deres Péter
Rendező: Karinthy Márton
Díszlet-jelmez: Daróczi Sándor
Szereplők: Mertz Tibor, Egri Márta, Érsek Obádovics Mercédesz, Kéri Kitty, Sallai Nóra, Sipos Eszter Anna, Császár Réka, Venczel Vera, Oberfrank Pál, Szirtes Balázs, Vertig Tímea, Háda János, Németh Gábor, Hábermann Lívia, Varga Bálint
hozzászólok
Yeats Triptichon a Crescendo társulat előadásában
Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.
PLACCC: PLAKÁTSIKER ÉS NAGYVÁROSI KALANDOZÁS
Bár még javában tombol a nyár, a PLACCC Fesztivál alkotói nem tétlenkednek. A csapat grafikusa komoly szakmai elismer ...
Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0
KULTLÖVÉS A SZEMLÉN - "GYERMEKKORBAN ÁTÉLT TRAUMÁKRÓL BESZÉLÜNK."
41. Magyar Filmszemle. Stop. Breier Ádám. Stop. Catherine magánélete. Stop. Videointerjú: ITT.
Kapcsolódó cikkek: 6
Hozzászólások: 0
VÉRSZAGRA GYŰL - ENGEDJ BE!
Korunk vérszívója nem fényűző kastélyban, hanem lakótelepen él, nyikorgó koporsó helyett fürdőkádban alussza át a nappalt, s ...
Kapcsolódó cikkek: 1
Hozzászólások: 2

