TASNÁDI ISTVÁN: FINITO

2007-01-23 — recenzió - színház — A szerző adatlapja: Török Ákos

Homo suicidiensis hungaricus: A darab szüzséje végletesen egyszerű és konkrét: egy kistérségi, munkanélkülivé vált polgártársunk szűkebb és szélesebb környezete – az információáradás sebességének függvényében gyorsabban vagy lassabban – ráébred, hogy barátunk végsőkig elszántnak vélhető elkeseredéséből mi módon húzhat hasznot.

Közvetlenül az előadás megkezdése előtt a megszokott kedves tónusú hang helyett dallamcsengő kavalkád figyelmeztet minket kommunikációs láncaink átmeneti lazítására. A színpadnyílást kérdéses állagú és gyanús foltoktól sem mentes szövet fedi függönyként, és klasszicista színházépületet mímelő díszlet keretezi. Szárnyas angyalkákkal, miegymással. Sajátos grafikai eljárással mindez olyan, mint egy gigantikus fénymásolat. Szárnyas angyalkákkal. A látvány Bagossy Levente munkája. A függöny felmegy, a fénymásolat folytatódik a színpad belső falain. Ez a tér adatik ma nekünk helyül. A színpadon egy árnyékszék, mellette Für Anikó, mint lelakott, falusi matróna. Önmagában is különös orgánumán most úgy szólal meg, mint Vilma a Frédi-Béniből. Urát próbálja meg kicsalni a reterátról.

Tasnádi István Finito-ja alapötletét Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című, már többször sikerre vitt – komédiájától kölcsönözte. Tasnádi átiratában darabja verses komédia. Versessége valamiféle igen változó minőségű és hangfekvésű Romhányi karikatúraként működik. Emitt Térey János szikár beszédigazságait idézi, két sorral lejjebb Glázser Bozsós rímgroteszk, majd megint odébb magam sem értem, micsoda süketség. Intellektuális emelkedettség mitologikus utalásokkal, majd “Na, menjetek a picsába!” mindenféle közismert mitológiai párhuzam nélkül. Mindez a stiláris sokszínűség egy olyan nyelvi teret hoz létre, melynek meghatározó elemei: játék, maszk, színház. Verselése helyenként többlet poénokat eredményez, máshol kissé nehézkessé teszi a dialógusokat. Összességében mindenképpen hozzáad. Egyrészt, az (über)realista történetmesélés és a stilizált, verses beszéd látszólagos összeférhetetlensége igen termékeny disszonanciát eredményez. Másrészt – egész egyszerűen – a sok próza után jó hallani egy kis rímes beszédet.

A darab szüzséje végletesen egyszerű és konkrét: egy kistérségi, munkanélkülivé vált polgártársunk szűkebb és szélesebb környezete; az információáradás sebességének függvényében; gyorsabban vagy lassabban ráébred, hogy barátunk végsőkre elszántnak vélhető elkeseredéséből mi módon húzhat hasznot. Család, szomszéd, polgármester, különféle művészeti körök, kht-k, alapítványok és természetesen a média egyre szűkülő körökben dongják körül árnyékszékének nyugalmába visszavonult főhősünket. Aki meg is kéri mutatványa árát mindenkitől egyenként. Tasnádi most is sziporkázó és szellemes. Társadalomkritikája metsző és sokrétű, a jelenségek szintjén telitalálat. Komédia. Még ha kissé fekete is, – játék. Jó játék.

Tasnádi írása; éppen hangvételének karakterikuma és egyértelműsége miatt; a szokásosnál kevesebb szabadságfokot engedélyez a rendezésnek. Az áloperai díszletnek megfelelő áloperai zenekar (Gáspár Álmos és Horváth Károly), valamint a jelenetek közötti űrt áthidaló, és hellyel-közzel a cselekménybe is (jó érzékkel) beléptetett áloperai énekesek (Bucsi Annamária és Gál Gabi) a verses formával már eléggé eltávolított helyzetet még álságosabbá teszik. Színház van, kényelem van, védelem van. Szórakozunk. “Nincsen veszély, csiga.” Mácsai Pál a helyzethez illő játszótársakat toborzott. Poénos, játszásra kiválóan alkalmas, vagyis hálás szerepek garmadával: Pogány Judit zsémbes, fél hülye anyós figurája, Anger Zsolt opportunista polgármestere, Végvári Tamás elrajzolt költője, Kerekes Viktória egy-két nagy pillanatot kapó és azzal kiválóan élő – riporternője, Máthé Zsolt, mint operatőr, Bíró Kriszta, mint divatja múlásától rettegő, narkotikus popdíva. Jól, helyenként kacagtatóan megoldott feladatok. A sok hálás szerep közül kiemelkedik a Széles László által remek komikus vénával megformált tárgyaló-pszichológus figurája. Az előadás jutalomjátéka azonban Debreczeny Csabáé, aki a darab minden médiakritikájának esszenciális célpontjaként megjelenő showman-t; a beszédes nevű Pált, a mindannyiunk által ismert Pál Show végletesen cinikus házigazdáját formázza ijesztő iróniával. A kifejezetten szórakoztató és minőségi szerepformálások jogos dicsérete mellett egy félsoros fanyalgás: az éppen nem rivaldában játszó színészek színpadi jelenléte nem mindig tűnt kellően kimunkáltnak.

A többiekhez képest sokkal nehezebb helyzetben voltak a komédia komikumának hordozói. Blondin Gáspár és neje: Csuja Imre és Für Anikó. Persze, nekik is rengeteg magas labda jutott, amiket sorra le is ütöttek (főleg Csuja Imre). Mégis, a szeretetnek, az elunásnak, a gyűlöletnek és meg nem bocsátásnak azt a végtelenül egyszerű és bonyodalmas egymásutánját, ami a darab történéseinek alapvető mozgatói kellett volna, hogy legyenek, az általam látott előadáson nem tudták hitelessé tenni. Mácsai Pál rendezése még egy ponton nyúl erőteljesebben a darabhoz. Tasnádi írásában a társadalomkritika legszélesebb fokon a politikai közélet, jelesül a mindenkori kormányzat semmitmondó vezérszólamainak kritikája, melynek megtestesülése a darab végén felléptetett Hivatalos Úr egyre üresebb frázisokat puffogtató; Mácsai Pál által megformált – figurája. Amely figura ebben a rendezésben mindenki számára a megfelelő házi videó jól ismert, groteszkre hangolt mozdulatai mentén – a jelen kormány első embereként konkretizálódik. Mivel mindez ellenzéki nézőpont, belefér. Aki nem tud ezen jóízűen nevetni, vessen magára! (Én nem tudtam és vetettem.)

Az előadás egyenetlenségei, azt gondolom, az előadások számának növekedésével eltűnhetnek. Az Örkény Színház Finito-ja valódi szórakozás, valódi játék, valódi nevetés.

Tasnádi István:
Finito (Magyar zombi)
verses komédia
A szerző szívesen kijelenti, hogy az alapötletet Nyikolaj Erdmantól lopta.
Rendező: Mácsai Pál

Szereplők:
Blondin Gáspár CSUJA IMRE
Blondinné FÜR ANIKÓ
özv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa POGÁNY JUDIT
Pacsik Ferenc, polgármester ANGER ZSOLT m.v.
Bicke B. László, költő VÉGVÁRI TAMÁS
Tigris Niki, popdíva BÍRÓ KRISZTA
Dr. Juhos Buda, tárgyaló-pszichológus SZÉLES LÁSZLÓ
Szomszéd Misi CZUKOR BALÁZS
Pál, médiaszemélyiség DEBRECZENY CSABA
Reszlik Hajnalka, riporter KEREKES VIKTÓRIA
Operatőr MÁTHÉ ZSOLT
Hivatalos Úr MÁCSAI PÁL
Énekesek BUCSI ANNAMÁRIA m.v., GÁL GABI m.v.
zenészek GÁSPÁR ÁLMOS m.v. HORVÁTH KÁROLY m.v.
HEGEDŰS MÁTÉ m.v. SALAMON BEÁTA m.v.

Díszlettervező: Bagossy Levente
Jelmeztervező: Izsák Lili
Világítás: Bányai Tamás
Zene: Horváth Károly
Koreográfus: Magyar Éva
Szakértő: Pintér Tibor
Dramaturg: Gáspár Ildikó

hozzászólok

Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.

GORKA LÍVIA KERAMIKUSMŰVÉSZ ÉLETMŰ KIÁLLÍTÁSA

Gorka Lívia keramikusművész a 20. századi magyar kerámiaművészet kiemelkedő  egyénisége. A művésznő 2010-ben ünnepli születés ...

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0

FELFORGATÓ MŰVÉSZET A TRAFÓBAN

Néhány művészet nemcsak saját magáért jött létre. Néhány műalkotást a politika teremtett, hogy tiltakozzon, hogy ...

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0

KULTLÖVÉS A SZEMLÉN - "A LEGJOBB HELY ... KÖZÉP KÖZÉPEN.."

41. Magyar Filmszemle. Stop. Nagy Viktor Oszkár. Stop. Hajónapló. Stop. Videointerjú: ITT.

Kapcsolódó cikkek: 7
Hozzászólások: 0